A fűtés és a kéményfüst a téli időszak része. Az is tény, hogy sokan a mai napig fával tüzelnek. A probléma ott kezdődik, ha valaki a nem kazánba való anyagokat dobja tűzre és rendszeresen elárasztja az egész utcát füsttel.
Alapvetően már az utcát ellepő füst is figyelemfelkeltő, de legtöbbször furcsa szag is társul füst mellé, ami arra utal, hogy a kályhában nem oda való anyagokat is égetnek. Ha ez rendszeresen előfordul, akkor érthető az utcában élők felháborodása, hiszen a füst egészségkárosító hatású, így ez egy rendkívül felelőtlen viselkedésre utal. Van, amikor a szép szó segít, van, amikor az sem. Sok esetben az emberek úgy akarnak megszabadulni a kerti hulladéktól, kinőtt ruháktól, egyéb tárgyaktól. Egyrészről problémát jelent a levegőbe kerülő káros füst, ami nem csak környezetszennyező, hanem komoly légzőszervi, valamint szív és érrendszeri megbetegedést okozhat. A másik probléma, hogy az égéstermék hova kerül, ugyanis a földbe kerülve további károkat okozhat. Az igazán nagy problémát viszont az jelenti, hogy a nem a kályhába való tüzelőanyagoktól akár a kémény is kigyulladhat, ami a házat és a környező ingatlanokat is veszélyezteti.
Természetesen van erre vonatkozó kormányrendelet, ami kimondja, hogy jogszabályilag tilos a kezeletlen papírhulladék és fa kivételével mást is égetni. A probléma ott kezdődik, hogy meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy a szomszéd mégis mit égetett el a kályhában. Még a hamu sem kellő bizonyíték. Tehát környezetszennyezési szempontból nem könnyű a bizonyítás. Ellenben a birtokvédelmi eljárás ilyen esetben megindítható, hiszen a szomszéd megzavar minket abban, hogy otthonunk nyugalmát kiélvezzük. Az eljárás megindítása előtt érdemes videófelvételt készíteni az esetről, valamint az utcában élők véleménye is sokat segíthet, hogy az eljárás zökkenőmentesen menjen végbe.